#pretty personal: bisexuality Most már a végletekig halogattam ennek a bejegyzésnek a megírását, és, mert jó kislány vagyok és tudom, hogy nem szép dolog valamit megígérni, és aztán nem tartani be, rászántam magam egy kis éjszakai pötyögésre. Aludni úgysem tudok, hát akkor miért ne csináljak valami hasznosat (jó vicc).
Abba nem fogok belemenni, hogy mit jelent a biszexuális szó, van róla egy nagyon cuki és tartalmas Wikipédia szócikk. Amit azért érdemes megemlíteni az az, hogy sokan úgy kezelik a dolgot, mint egy átmenetet - állítólag egyes melegek eleinte biszexuálisak lesznek, mert nem merik bevallani maguknak, hogy a saját nemük iránt vonzódnak, így inkább az "enyhébb változatot" használják. Szerintem ez abszolút bullshit. Van egy olyan elmélet is, hogy a fiataloknál ez csak a kísérletezés korszaka, az ember kipróbálja mindkét nemet, de később megállapodik az egyiknél - hát persze, hiszen ránehezedik a házasság konvenciója, elvárják tőle, hogy megházasodjon/férjhez menjen, és egy társadalmilag teljesen elfogadott családi életet éljen. Végülis szerintem az, hogy végül megállapodik valamelyik nemnél - legyen az az ellenkező, vagy a sajátja - nem a szexuális orientációjától függ, és nem is attól, hogy kinőtte a kisérletezést, hanem egyszerűen csak azért, mert megtalálta a szerelmét, akivel komoly kapcsolatot akar, akivel az életét akarja leélni - nemtől teljesen függetlenül.
De nem merülök el még jobban a témában, mert akkor holnap estig is olvashatnátok... Felteszem, mindenkit az érdekel inkább, hogy én hogyan élem meg a biszexualitásomat, meg hogy egyáltalán hol kezdődött, mikor jöttem rá.
Szerintem nagyon sokan vagyunk, akik egy-egy bulin viccből, részegen csókolóznak egy másik lánnyal (ne is tagadjátok, tapasztalatból tudom, láttam már vicces dolgokat, konzervatív csajokat, akik egymást falták részegen). Vannak, akiknek ebből nem lesz több, mint néhány ferde éjszaka, és vannak, akik komolyabban veszik a dolgot. Nekem is egy ilyen éjszakával kezdődött, egy ismerősöm ismerősével jól berúgtunk egy fesztiválon, aztán rendeztünk egy kisebb látványosságot a söröspultnál. Persze, akkor még nem dőlt el bennem a dolog, csak konstatáltam, hogy I kissed a girl, I liked it. Ugyanezzel a lánnyal később is össze-összekavartunk, de nem volt semmi komoly.
A sulimban volt egy lány, akit mindig megbámultam titokban, mert egyszerűen sütött belőle az erotika.
Akkor már kezdtem kapizsgálni, hogy talán van bennem valami, ami vonz a lányokhoz is, és nem csak felszínesen. Csodálatos egyénisége volt a lánynak, én meg produkáltam minden tünetet, amit az ember olyankor szokott, ha tetszik neki valaki: görcsbe rándult a gyomrom, ha megjelent, elment a hangom, nem találtam a szavakat...
Ami duplán volt dühítő, mert a) soha nem voltam szégyellős, nem volt problémám a kommunikációval, ha valaki tetszett, általában elég jól kezeltem az ilyen helyzeteket, b) végülis egy másik lányról volt szó, ami, bár nem ejtett zavarba, de elég sokat gondolkoztam rajta. Aztán egyszer elmentem kávézni suli után, ittam a kávémat és olvastam, amikor megjelent. Köszönt, odajött, leült mellém és ő is olvasni kezdett. Hát ez kiütötte nálam a biztosítékot, az ilyen különc viselkedés hajlamos felrobbantani a szívemet. (Most már tudom, hogy nem voltam igazán szerelmes, de ez egy egészen más történet.) De ezután sem igazán beszélgettünk, egészen egy buliig, amikor ő egy kicsit berúgott, odajött hozzám és kijelentette, hogy beszélnünk kell. Akkor közölte, hogy milyen csodálatos aurám van, hogy mindig megfordul utánam a folyosón, és hogy mennyire szimpatikus vagyok neki. Én kis naiv rábólintottam, és ment minden tovább.
Elérkezett egy következő fesztivál, ahol ő is ott volt. Egy este egy társaságban voltunk, de aztán elkeveredtünk valamerre és ketten maradtunk. Ekkor történt, hogy megcsókolt, aztán a sátramban kötöttünk ki. És ekkor volt, hogy én végre elismertem magamnak, hogy én bizony biszexuális vagyok.
Van egy olyan elmélet is, hogy ha nem tudod elképzelni magad úgy, hogy egy azonos neművel együtt jársz, akkor csak pózer vagy (úgy szeretem ezt a szót, ne haragudjatok) - hát én szíves-örömest összejönnék egy lánnyal (egy konkrét lánnyal, haha). Az, hogy szerelmes tudnék-e lenni, más kérdés, de ennek már semmi köze a nemekhez.
Ha bármilyen kérdésetek van, nyugodtan tegyétek fel kommentben vagy a kérdezőben, akár névtelenül is. :) (És ezt most nem a homofób megnyilvánulásokra értem, hanem arra, ha kérdezni szeretnél valamit. Egyébként szidhattok is, maximum eleresztem a fülem mellett.)
|
Hűűha! :D
Számomra érdekes téma! Mindig volt bennem egy (egészséges?!) kíváncsiság ezzel kapcsolatosan. Olykor fantáziálgatok azonos neműekkel való csókról/együttlétről. Vannak olyan helyzetek, amikor egy lányt is szívesen megcsókolnék, ha mondjuk éppen kedves, aranyos, csinos, vagyis egyszerűen vonzó valamiért. Egyébként nem tudnám elképzelni a kapcsolatomat egy lánnyal, igazán szerintem egy fiú képes mindent megadni és nem csak szexuálisan. Ez már biszexualitásra utal vagy ezt csak az első próbálkozásnál lehetne megmondani? :)
Hm, hát szerintem nagyon sokan vannak, akik fantáziálgatnak ilyesmiről, de valójában nem gondolják komolyan, ha sor kerülne is arra a bizonyos csókra, csak szórakozásból történne. Igazából nem tudom, neked is azt mondom, hogy várj - ha esetleg kipróbálod egy lánnyal, lehet, hogy másképp fogsz gondolkodni (és lehet, hogy nem).